A GEORGIKON GÖRÖGKATOLIKUS MEZŐGAZDASÁGI és ÉLELMISZERIPARI SZAKGIMNÁZIUM, SZAKKÖZÉPISKOLA és KOLLÉGIUM TÖRTÉNETE

(1872-2017)

Tokaj-Hegyalján a szőlő és a bor története évszázadok óta összeforrott, és a vincellérség népszerű foglalkozás volt a vidéken. Magyarországon az első vincellérképző iskolák kialakításakor nem hagyhatták figyelmen kívül a hegyaljai szőlőültetvényeket. Ennek köszönhetően alapították 1872-ben Tarcal mezővárosában a Vegykísérleti Állomás és Pincemesterképző Intézetet, amiből egy év alatt alakult ki a Tarcali Magyar Királyi Vincellérképezde, ami mai iskolánk jogelődjének számít. Három év alatt sajátították el a tanulók a gyakorlati és elméleti anyagot, majd ezután végbizonyítványt kaptak. Az iskolában évente 8-10 fő tanult.

Húsz évig működött ezzel a képzéssel a képezde, amikor is 1891-től a képzési időt egy évre csökkentették. Ennek oka az egész Hegyalját végigpusztító filoxéra vész volt. Ekkor a legfontosabb feladatának a filoxéra és a vele együtt jelentkező peronoszpóra elleni küzdelmet tűzte ki maga elé az intézmény. Az új igazgató, Kosinczky (más források szerint Kosinsky) Viktor vezetésével felújították a tarcali iskola szőlőállományát. Kezdeményezésére amerikai szőlőtelepeket alakítottak ki, illetve elterjesztették a furmint és hárslevelű fajtákat, amelyek manapság is jellemzik a hegyaljai szőlőket.

Egey Szilárd és Hegedűs Sándor vezetése alatt alakult át a képezde, és a Magyar Királyi Szőlészeti és Borászati Szakiskola nevet kapta. Az első világháború idején akadozott az iskola működése tanulók hiányában. 1918 után főleg az oktatómunkára helyezték a hangsúlyt, igyekeztek hozzáértő szőlőkezelőket kiképezni, közben már nem foglalkoztak oltvány-előállítással. A gazdasági világválság (1929-1932) is éreztette hatását az intézmény működésében, majd a második világháború idején ismét csökkent a tanulók száma, sőt az 1944/1945. tanévben teljesen szünetelt a tanítás.

Az újraindulást először egy hároméves pincemester-képzés jelentette, melynek első évét Tarcalon, második évét Kecskeméten, harmadik évét Budafokon végezték a diákok. A régi hagyományokhoz való visszatérés az 1947/1948. tanévben következett be, amikor Állami Kertész- és Szőlőképző Iskola néven folytatta a működését az iskola a régi épületében, sőt egy évvel később még egy újabb emelettel is bővítették. Közben az intézmény gazdasági területeinek nagy részét az állami gazdasághoz csatolták. Még szintén Tarcalon alakították át 1949-től Mezőgazdasági Gimnáziummá, majd egy évvel később Mezőgazdasági Technikummá a régi képezdét.

Az átalakítás nem okozott állandóságot a középiskola életében, hiszen 1953-ban Tarcalról Sátoraljaújhelyre a Szent Imre Kollégiumba költöztették a szőlészeti szakemberképzés, hiszen Újhely város határában egy 150 hektáros szőlőterülethez juttatták az iskolát. Kezdetben sok gondot okozott a „kétlaki élet”, vagyis a tanárok hol Tarcalon, hol pedig Sátoraljaújhelyben oktatták a tanulókat. Ekkor minden diáknak kollégiumban kellett maradnia, vagy a Zója, vagy a Kossuth Kollégiumokban nyertek elhelyezést. Ebben az időszakban a fenntartói feladatokat a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főigazgatósága látta el. A képzési profil a szőlő- és gyümölcstermesztőre változott ebben az időszakban. A négy nappalis osztály mellé 1957-ben beindították a levelező tagozatos oktatást, amelyet a nagyfokú érdeklődés és a szakemberképzés igénye hívott életre. Öt év alatt a levelezősök száma igen magasra, 500 főre növekedett.

Újabb váltás következett be az iskola arculatában 1967-től azzal, hogy beindították az intézményben a mezőgazdasági képzést, ami a mai napig az iskola egyik alapjává vált. A városban 1954 óta működött a II. Rákóczi Ferenc Élelmiszeripari Szakmunkásképző Iskola, amivel 1971-ben a mezőgazdasági iskolát összevonták. Az élelmiszeripari középiskola Miskolcról került át Sátoraljaújhelybe, melyben húsipari és sütőipari osztályokat tanítottak. Az összevonás után új szakokkal bővült a képzés, az előbb említettek mellett a tejtermék- és sörgyártók képzését indították el. Az iskola nevét Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolává változtatták.

1976-tól beindul a szakmunkások szakközépiskolája levelező tagozat, ahol a szakmunkásképzőt végzett tanulóknak 3 év alatt volt lehetőségük érettségi bizonyítványt szerezni. Ekkor 500 diák folytatta tanulmányait szakközépiskolai, szakmai levelezői, esti tagozatos és szakmunkás képzés keretein belül. 1978-tól bővült a képzés zöldségtermesztő szakkal, majd 1981-ben beindították a szakközépiskolai gépészképzést. Ezekben az években fenntartó is megváltozott, mert a Földművelésügyi Minisztérium alól a Művelődési Minisztérium, majd az 1990-es évektől Sátoraljaújhely Város Önkormányzata irányítása alá került az iskola.

Az intézmény fennállásának 125. évfordulóján ünnepi keretek között Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskolára változtatta nevét az iskola, amelyet néhány évvel később a kollégium szóval egészítettek ki. Szepsi Laczkó Mátét azért választották az intézmény névadójának, mert a legenda szerint Lórántffy Zsuzsanna udvari lelkészeként készítette a XVII. század közepén az első aszúbort Hegyalján. Habár már az újabb kutatások szerint hamarabb is készítettek aszúbort a tokaji borvidéken, az igazi jelentősége abban állt, hogy az aszúbor készítését írásba is foglalta.

Az intézmény fenntartója 1997 és 2011. december 31-e között Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat volt. Az iskola folyamatosan önállóan működő és gazdálkodó volt, a 2011. közgyűlési határozatig, amikor is összevonásra került két sátoraljaújhelyi oktatási intézménnyel, a Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközép-, valamint a Trefort Ágoston Szakképző Iskolával. 2011. augusztus 1-től mint a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnázium és Szakközépiskola tagintézményeként működött tovább. A 2012. évtől a fenntartói feladatokat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Intézményfenntartó Központ végezte. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozásával 2013. április 1-től a már jóval hosszabb nevű székhelyintézményt és tagintézményeit (Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kossuth Lajos Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Szepsi Laczkó Máté Szakképző Tagiskolája) a miskolci tankerület vette át.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által kidolgozott Nemzeti Vidékstratéga (NVS 2012-2020, Darányi Ignác terv) egyik fontos pontjaként szerepelt a vidékfejlesztés szakképzési rendszerének megújítása. Ennek első lépéseként 2013. augusztus 1-től 57 agrárszakképzéssel (mezőgazdasági, élelmiszeripari és környezetvédelmi képzésekkel) foglalkozó középfokú intézmény, köztük az iskolánk is a minisztérium fenntartásába került. Fazekas Sándor Miniszter Úr döntésének köszönhetően iskolánk is leválhatott a gimnáziumról, és újra önálló intézményként, Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola néven kezdhette meg a 2013/2014. tanévet.

A Földművelésügyi Minisztérium és a Miskolci Egyházmegye között az ASzF/328/49/2016. számú, 2016. május 27-én létrejött megállapodás szerint az iskola fenntartói jogát a Görögkatolikus Metropólia Miskolci Egyházmegyéje vette át. A megállapodás alapján 2016. augusztus 30-án a Szepsi Laczkó Máté Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium megszűnt. Az új fenntartó, a Miskolci Egyházmegye 2016. augusztus 31-én létrehozta a Georgikon Görögkatolikus Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumot.