MI AZ ERKÖLCS? – VALLÁS ÉS ERKÖLCS – VILÁGNÉZET ÉS ERKÖLCS

 

1. Az emberi életnek két fő ága van: az értelemi megismerés és az akarati cselekvés. Mindkettő lehet helyes vagy helytelen. Megismerésünk akkor helyes, ha eleget tesz az igazságnak. Cselekvésünk akkor helyes, ha eleget tesz az erkölcsnek. Az igazság abban áll, hogy megismerésünk megfelel a valóságos viszonyoknak; az erkölcs abban áll, hogy cselekvésünk megfelel a valóságos viszonyoknak. Valóságos viszonyok (=létviszonyok): a dolgok mivolta, létfontosságú összefüggései és természet adta rendeltetése.
2. Vallás és erkölcs szorosan összefügg, mert Isten beletartozik a valóságos viszonyokba, sőt Istentől való függésünk a legfontosabb létviszony. A létviszonyok a Teremtő akaratából állnak fenn. Aki tehát erkölcstelenül cselekszik a létviszonyok ellen, az egyúttal bűnt is követ el Isten akarata ellen. Akik vallás nélküli erkölcsről beszélnek, azok is legfontosabbnak tartanak valamit: a pénzszerzést, az élvezetet, a sikert, a hazát, a szabadságot, a haladást, a közjólétet, vagy egy faj uralmát, stb. – Tulajdonképpen az embert állítják Isten helyébe (=pótvallást).

III. Erkölcs és világnézet is összefügg, hiszen világnézetünk tartalmazza a legfontosabb létviszonyok ismeretét. Kétféle helyes világnézetünk van. Józan eszünkre támaszkodik a természetes világnézet: ezen alapszik a természetes erkölcs. A kinyilatkoztatásra támaszkodik a keresztény világnézet: ezen alapszik a természetfeletti erkölcs. E kétféle erkölcs nem áll ellentétben egymással, sőt a természetfeletti erkölcs ráépül a természetesre és tökéletesíti.

1. A keresztény világnézet különösen négy fontos létviszonyt hangsúlyoz:
2. Az ember teremtmény: tehát nemcsak önmagáé, hanem mindenestül Istené. – Testünket is csak Isten akarata szerint használhatjuk (ezért bűn például az öngyilkosság).
3. Az ember személy: tehát nemcsak a társadalomé, mint az állati „társadalmak” tagjai (a hangyák, méhek). Minden embernek önálló örök rendeltetése van. – Az emberi társadalom pedig arra való, hogy tagjai emberhez méltó életet élhessenek és elérhessék örök céljukat. Ez a tanítás a keresztény perszonalizmus.
4. Az ember közösség tagja: nélküle nem is képes az emberi életre. – Az egyén tehát nem egymagában nézve mértéke a helyes cselekvésnek (a társadalom áldozatokat is elvárhat tőle).
5. Isten az embert a természetfölötti rendbe emelte: örök célunk a boldogító istenlátás. Ez meghaladja természetes erőinket. – Célunk elérése érdekében tehát természetfölötti eszközöket is használnunk kell (a hitet, a kinyilatkoztatást, Isten kegyelmét, az Egyházat és a szentségeket).

 

2. AZ ERKÖLCSTAN RÉSZEI
3. Az erkölcstannak három fő része van:
4. Az elvek erkölcstana tárgyalja az erkölcsös cselekvés (=a jótett és a bűn) előfeltételeit. Ilyen előfeltételek: kötelességünk ismerete és a teljesítéséhez szükséges erő.
5. A kötelességek erkölcstana előadja Isten parancsait, amelyeket feltétlenül meg kell tartanunk. Kötelességeink vannak Isten iránt, önmagunk iránt, egyes embertársaink és az egész társadalom iránt.
6. A tökéletesség erkölcstana beszél az „evangéliumi tanácsokról”, amelyeket önként vállalhatunk, hogy Jézushoz hasonlóbbá legyünk.
7. Az erkölcstan segédtudománya, az aszketika előadja azokat a gyakorlatokat, amelyek végzésével a jóra mindig készen állhatunk, sőt a jóban haladhatunk is. Az aszkézis görög szó, és erkölcsi edzést jelent. Gyakorlatai például az elmélkedés, a lelkiismeret-vizsgálat, az önmegtagadás stb.

A bűnről

Ki követ el bűnt?

Bűnt az követ el, aki tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.

 

Hányféleképpen követhetünk el bűnt?

Bűnt követhetünk el: gondolattal, szóval, cselekedettel és a jónak elmulasztásával.

 

Egyenlő-e minden bűn?

Nem minden bűn egyenlő, mert vannak halálos és bocsánatos bűnök.

 

Ki követ el halálos bűnt?

Halálos bűnt az követ el, aki fontos dologban, tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.

 

Milyen kárt okozunk magunknak a halálos bűnnel?

A halálos bűnnel elveszítjük a kegyelmi életet, vagyis a megszentelő kegyelmet.

 

Ki követ el bocsánatos bűnt?

Bocsánatos bűnt az követ el, aki kisebb dologban vagy nem egészen tudva és akarva nem engedelmeskedik Isten parancsának.

 

Miért veszélyes a bocsánatos bűn?

A bocsánatos bűn azért veszélyes, mert gyengíti a kegyelmi életet, és ezért hajlamossá tesz a halálos bűnre.

 

Melyek a legveszélyesebb bűnös hajlamok?

A legveszélyesebb bűnös hajlamok:

1. kevélység; 2. fösvénység; 3. bűnös érzékiség; 4. irigység; 5. torkosság; 6. harag; 7. lustaság.

Ezeket szoktuk főbűnöknek nevezni.

 

Ki vétkezik a Szentlélek ellen?

A Szentlélek ellen az vétkezik, aki:

1. vakmerően bizakodik;
2. kétségbeesik;
3. a megismert igazsággal szembeszegül;
4. az Isten kegyelmét mástól irigyli;
5. a bűnökben megátalkodik;

6.mindhalálig nem bánja meg bűnét.

 

Mi kísért minket bűnre?

Bűnre rosszrahajló természetünk, a bűnös környezet és a gonosz lélek kísért minket.

 

Hogyan győzhetjük le a kísértést?

A kísértést legyőzhetjük, ha mindjárt kezdetben ellenállunk és Isten segítségét kérjük.

 

Mi lehet bűnre vezető alkalom?

Bűnre vezető alkalom lehet a rossz barát, társaság, hely, szórakozás és környezet, amely miatt könnyen vétkezhetünk, ha el nem kerüljük.

 

Mi a lelkiismeret?

A lelkiismeret Isten szava bennünk, amely bensőleg int arra, hogy mit tegyünk és mit ne tegyünk.

 

Hogyan alakítjuk ki magunkban a helyes lelkiismeretet?

A helyes lelkiismeretet úgy alakítjuk ki magunkban, ha készségesen hallgatunk az Isten szavára, amit az Egyház tanít.

 

A parancsolatok

 

Mire kötelez minket a keresztény hit?

A keresztény hit nemcsak arra kötelez minket, hogy elhiggyük Isten üzenetét, hanem arra is, hogy teljesítsük Isten akaratát.

A főparancsolat

Hogyan fogalmazta meg Jézus Isten akaratát?

Jézus Isten akaratát a főparancsban így fogalmazta meg:

1. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből.
2. Szeresd felebarátodat, mint önmagadat.

 

Mikor szeretjük Istent mindennél jobban?

Akkor szeretjük Istent mindennél jobban, ha teljesítjük parancsait, és őt senkinek és semminek a kedvéért nem bántjuk meg.

 

Mikor szeretjük magunkat helyesen?

Akkor szeretjük magunkat helyesen, ha mindent megteszünk a magunk és mások üdvösségéért.

 

Ki a mi felebarátunk?

Minden ember felebarátunk, akár jóakarónk, akár ellenségünk.

 

Mikor szeretjük felebarátunkat úgy, mint magunkat?

Akkor szeretjük felebarátunkat úgy, mint magunkat, ha önzetlenül megteszünk mindent, ami üdvösségére szolgál.

 

Miért kell minden embert szeretnünk?

Azért kell minden embert szeretnünk, mert Jézus mindenkit egyformán szeret.

 

Miért kell ellenségünket szeretnünk?

Ellenségünket szeretnünk kell, mert felebarátunk, és az Úr Jézus is szerette ellenségeit.

 

Hogyan mutatjuk meg különösen felebaráti szeretetünket?

Felebaráti szeretetünket különösen az irgalmasság testi és lelki cselekedeteivel mutatjuk meg.

A tízparancsolat

Mi részletezi számunkra a főparancsot?

A főparancsot számunkra a tízparancsolat részletezi.

 

Hogyan szól Isten tízparancsolata?

Isten tízparancsolata így szól:

1. Uradat, Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!
2. Isten nevét hiába ne vedd!
3. Az Úr napját szenteld meg!
4. Atyádat és anyádat tiszteld!
5. Ne ölj!
6. Ne paráználkodj!
7. Ne lopj!
8. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy!
9. Felebarátod házastársát ne kívánd!
10. Mások tulajdonát ne kívánd!

Az 1. parancsolat

 

Mit parancsol Isten az első parancsolattal?

Isten az első parancsolattal azt parancsolja, hogy őt megismerjük, egyedül őt imádjuk, és neki szolgáljunk.

 

Mikor imádjuk Istent?

Akkor imádjuk Istent, ha őt legfőbb Urunknak elismerjük.

 

Mikor szolgálunk Istennek?

Akkor szolgálunk Istennek, ha az ő szándékai szerint teljesítjük kötelességeinket.

 

Ki vétkezik Isten imádása ellen?

Isten imádása ellen az vétkezik:

1. aki nem törekszik Isten megismerésére;
2. aki megtagadja Istent és vallási kötelességeit;
3. aki nem imádkozik.

 

Ki vétkezik babonával?

Babonával az vétkezik, aki valamely dolognak olyan erőt tulajdonít, amilyet Isten nem adott neki.

 

Kit nevezünk bálványimádónak?

Bálványimádónak azt nevezzük, aki valamely teremtményt Isten gyanánt imád.

 

Kik a szentek?

A szentek (Isten barátai) azok az üdvözültek, akiket az Anyaszentegyház példaként állít elénk, és közbenjárásukat kéri.

 

Kit tisztelünk a szentek közül leginkább?

A szentek közül leginkább a Boldogságos Szűz Máriát tiszteljük.

 

Miért tartjuk tiszteletben a szentképeket és ereklyéket?

Azért tartjuk tiszteletben a szentképeket és ereklyéket, mert azok Istenre, Jézusra vagy a szentekre emlékeztetnek minket.

A 2. parancsolat

 

Mire kötelez minket Isten második parancsolata?

Isten második parancsolata arra kötelez minket, hogy Isten és a szentek nevét és a szent dolgokat becsüljük meg.

 

Ki vétkezik Isten második parancsolata ellen?

Az vétkezik Isten második parancsolata ellen, aki káromkodik, átkozódik és vétkesen esküszik.

 

Ki káromkodik?

Az káromkodik, aki Istent, a szenteket, a szent dolgokat gyalázza.

 

Ki átkozódik?

Az átkozódik, aki Istentől magának vagy másoknak rosszat kíván.

 

Ki esküszik?

Az esküszik, aki Istent bizonyságul hívja.

 

Ki esküszik vétkesen?

Vétkesen az esküszik, aki szükségtelenül, hamisan vagy rosszra esküszik.

A 3. parancsolat

 

Mit parancsol Isten a harmadik parancsolattal?

Isten a harmadik parancsolattal azt parancsolja, hogy az Úr napját, vagyis a vasárnapot szenteljük meg.

 

Hogyan kell a vasárnapot megszentelnünk?

A vasárnapot Szent Liturgián való részvétellel, pihenéssel és a családi közösség ápolásával

szenteljük meg.

 

Ki vétkezik Isten harmadik parancsolata ellen?

Az vétkezik Isten harmadik parancsolata ellen, aki elhanyagolja a Szent Liturgiát és fizikai vagy szellemi munkát tartósan végez.

 

Mikor szabad vasárnap is dolgozni?

Akkor szabad vasárnap is dolgozni, ha a felebaráti szeretet vagy a közösség szolgálata

megkívánja.

A 4. parancsolat

 

Mit parancsol Isten a negyedik parancsolattal?

Isten a negyedik parancsolattal azt parancsolja, hogy szüleinket tiszteljük, szeressük, nekik engedelmeskedjünk, felnőttként pedig róluk gondoskodjunk.

 

Miért kell szüleinket tisztelnünk és szeretnünk?

Szüleinket azért kell tisztelnünk és szeretnünk, mert Isten után az életet és a gondoskodást nekik köszönhetjük.

 

Szüleinken kívül még kiknek kell engedelmeskednünk?

Szüleinken kívül még egyházi és világi elöljáróinknak kell engedelmeskednünk, kivéve, ha olyasmit kívánnak tőlünk, ami Isten akaratával ellenkezik.

 

Mi a szülők és elöljárók kötelessége?

A szülők és elöljárók kötelessége, hogy gondoskodjanak a rájuk bízottak testi-lelki javáról.

Az 5. parancsolat

 

Mire kötelez Isten ötödik parancsolata?

Isten ötödik parancsolata az ember testi-lelki életének tiszteletére, fenntartására és védelmére kötelez.

 

Melyek a testi élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök?

1. Gyilkosság, öngyilkosság;
2. abortusz, eutanázia;
3. verekedés, testi sértés;
4. az élet és az egészség veszélyeztetése;
5. a káros szenvedélyek;
6. a gyógyítás és segítségnyújtás elmulasztása.

 

Melyek a lelki élet ellen elkövetett leggyakoribb bűnök?

1. Mások bűnre tanítása és csábítása;
2. a vallásos nevelés és önnevelés elhanyagolása;
3. a bűnre vezető alkalom keresése;
4. a lelkiismereti szabadság megsértése.

 

Szabad-e életünket kockáztatni vagy feláldozni?

Életünket csak súlyos okból szabad kockáztatni vagy feláldozni.

A 6. parancsolat

 

Mire kötelez minket Isten a hatodik parancsolattal?

Isten a hatodik parancsolattal tiszta életre, a nemiségnek a természet rendjében megnyilvánuló Isten akarata szerinti használatára kötelez minket.

 

Mit jelent a tiszta élet?

A tiszta élet a férfi és a nő helyes kapcsolatát jelenti a házasságban és az arra való felkészülésben.

 

Miért nagyon fontos a tiszta élet?

Azért nagyon fontos a tiszta élet, mert a paráznaság bűnei megrontják az egyén, a család és a nemzet életét.

 

Ki vétkezik Isten hatodik parancsolata ellen?

Isten hatodik parancsolata ellen az vétkezik, aki bűnös akarattal gondol, néz, beszél vagy cselekszik szemérmetlen dolgot, vagyis paráználkodik.

 

Mi Isten elgondolása a szerelemről és a házaséletről?

A szerelem és a házasélet Isten elgondolása szerint a legszentebb emberi értékek közé tartozik.

 

Miért érték az Egyházban az önként vállalt szüzesség?

Az önként vállalt szüzesség azért érték, mert Istenért és az emberek szolgálatáért szeretetből vállalt áldozat, Isten ajándéka népe javára.

A 7. parancsolat

 

Mire kötelez Isten hetedik parancsolata?

Isten hetedik parancsolata arra kötelez, hogy az anyagi javakat becsületesen szerezzük meg, tartsuk tiszteletben és helyesen használjuk fel.

 

Hogyan szerezzük meg becsületesen az anyagi javakat?

Az anyagi javakat becsületes munkával szerezzük meg, vagy ajándékba kapjuk.

 

Köteles-e az ember dolgozni?

Minden ember köteles legjobb képességei szerint dolgozni, mert a teremtő Istentől erre meghívást kapott.

 

Milyen kötelességei vannak a munkaadónak?

A munkaadó kötelessége a munkás és családja megélhetéséhez tisztességes bért, emberséges munkakörülményeket és szociális ellátást biztosítani.

 

Ki vétkezik Isten hetedik parancsolata ellen?

Az vétkezik Isten hetedik parancsolata ellen, aki nem dolgozik becsületesen, aki megkárosítja felebarátját és a köztulajdont, és aki nem gondoskodik a rábízottakról.

 

Ki károsítja meg felebarátját?

Az károsítja meg felebarátját, aki lop, csal és kárt okoz.

A 8. parancsolat

 

Mire kötelez Isten nyolcadik parancsolata?

Isten nyolcadik parancsolata arra kötelez, hogy igazat mondjunk, mindenkiről tisztelettel és szeretettel beszéljünk.

 

Ki vétkezik Isten nyolcadik parancsolata ellen?

Isten nyolcadik parancsolata ellen az vétkezik, aki hazudik, vagy önmaga és felebarátja becsületében kárt tesz.

 

Ki vétkezik hazugsággal?

Az vétkezik hazugsággal, aki nem mond igazat, hogy mást tévedésbe ejtsen.

 

Ki tesz kárt felebarátja becsületében?

Felebarátja becsületében az tesz kárt, aki csúfol, megszól, rágalmaz, vagy ok nélkül gyanúsít másokat.

 

Mi a különbség a megszólás és a rágalom között?

A megszólás valós, a rágalom valótlan rosszat állít másról.

 

Ki köteles kártérítésre?

Az köteles kártérítésre, aki másnak életében, anyagi javaiban vagy becsületében kárt tett.

 

Mi a kötelességünk a ránk bízott titokkal kapcsolatban?

A ránk bízott titkot meg kell őrizni.

A 9. parancsolat

 

Mire kötelez minket Isten kilencedik parancsolata?

Isten kilencedik parancsolata a házastársi hűségre kötelez, amit szívünkben sem szabad megsérteni.

 

Ki vétkezik Isten kilencedik parancsolata ellen?

Az vétkezik Isten kilencedik parancsolata ellen, aki gondolatban, szóban vagy tettben házasságot tör vagy erre csábít.

A 10. parancsolat

 

Mire kötelez Isten tizedik parancsolata?

Isten tizedik parancsolata arra kötelez, hogy ne irigyeljük mások anyagi és szellemi értékeit, és ne legyünk elégedetlenek.

Az Anyaszentegyház ötparancsolata

 

Hogyan szól a Anyaszentegyház öt parancsolata?

1. A vasárnapot és az ünnepeket szentmisével és munkaszünettel szenteld meg!
2. A pénteki bűnbánati napokat és a parancsolt böjtöket tartsd meg!
3. Évente gyónjál és legalább húsvéti időben áldozzál!
4. Házasságodat az Egyház törvényei szerint kösd meg, és gyermekeidet katolikus módon neveld!
5. Az Egyházat anyagi hozzájárulásoddal is támogasd!

 

Melyek a kötelező ünnepek?

A kötelező ünnepek a vasárnapon kívül: Karácsony, Húsvét, Pünkösd, Vízkereszt Nagyboldogasszony. (Az ünnepeket lásd a szertartástanban)

 

Hogyan kell az Anyaszentegyház ünnepeit megszentelni?

Úgy kell az Anyaszentegyház ünnepeit megszentelni, mint a vasárnapokat.

 

Hogyan kell a vasárnapi és ünnepi Szent Liturgián részt venni?

Vasárnap és ünnepnap a Szent Liturgián elejétől a végéig tevékenyen kell részt venni.

 

Hogyan kell a pénteki bűnbánati napokat megtartani?

A bűnbánati napokat hústól való tartózkodással, vagy jócselekedettel, önmegtagadással, imádsággal kell megtartani.

 

Mikor van kötelező hústilalom?

Kötelező hústilalom a karácsonyi, apostolfejedelmi és a nagyboldogasszonyi böjti idők péntekjein van. Nagyböjtben minden szerdán és pénteken van hústilalom.

 

Mit jelent a szigorú böjt?

A szigorú böjt azt jelenti, hogy a nap folyamán minden állati eredetű (tejes, tojásos, húsos) ételektől tartóztatni kell magunkat.

 

Mikor van szigorú böjt?

Szigorú böjt Nagyböjt első napján (tiszta hétfő) és nagypénteken van.

 

Kik vannak felmentve a böjt és a hústilalom alól?

Azok vannak felmentve, akik nem saját asztaluknál étkeznek, a betegek és akik felmentést kaptak.

 

Mikor kezdődik és meddig tart a húsvéti szentáldozás és szentgyónás ideje?

A húsvéti szentgyónás és szentáldozás ideje hamvazószerdától Szentháromság vasárnapig tart.

 

Miért kell a katolikusoknak egyházi házasságot kötni?

Mert csak az egyházi házasság érvényes és szentségi értékű a katolikusok számára.

 

Mit jelent az, hogy „gyermekeidet katolikus módon neveld”?

A katolikus szülők kötelesek gyermekeiket keresztény családi légkörben nevelni: katolikus módon megkereszteltetni, felkészíteni a szentségek vételére, és koruknak megfelelően hitoktatásban részesíteni.

 

Milyen anyagi kötelezettségeink vannak Egyházunk iránt?

Kötelezettségünk az egyházközség, az egyházmegye és az egész világegyház anyagi szükségleteihez hozzájárulni.

 

Hogyan teljesítjük anyagi kötelezettségeinket?

Anyagi kötelezettségeinket egyházközösségi hozzájárulással és templomi adományainkkal teljesítjük.

A kegyelmi élet

 

Mire hív meg Isten minden keresztény embert?

Isten minden keresztény embert meghív az életszentségre, amely bármely élethivatásban megvalósítható.

 

Hogyan valósíthatjuk meg az életszentséget?

Az életszentséget úgy valósíthatjuk meg, hogy Isten kegyelmével együttműködve jót cselekszünk.

 

Mi a kegyelem?

A kegyelem természetfeletti ajándék: Isten élete bennünk a Szentlélek által.

 

Hányféle Isten kegyelme?

Isten kegyelme kétféle: megszentelő és segítő.

 

Mit cselekszik Isten lelkünkben a megszentelő kegyelem által?

Isten a megszentelő kegyelem által a bűntől megtisztítja és megszenteli lelkünket, gyermekévé fogad és a mennyország örökösévé tesz minket.

 

Mikor kapjuk meg először a megszentelő kegyelmet?

A megszentelő kegyelmet először a keresztségben kapjuk meg.

 

Meddig marad bennünk a megszentelő kegyelem?

A megszentelő kegyelem addig marad meg bennünk, amíg halálos bűnt nem követünk el.

 

Mit cselekszik Isten lelkünkben a segítő kegyelem által?

Isten a segítő kegyelem által megvilágosítja értelmünket, megerősíti akaratunkat és örömmel tölti be szívünket, hogy a jót megismerjük és megtegyük, a rosszat pedig elkerüljük.

Az erényekről

 

Mik a jócselekedetek?

A jócselekedetek azok a cselekedetek, amelyek Isten akaratával megegyeznek.

 

Mit alakít ki bennünk a jócselekedetek gyakorlása?

A jócselekedetek gyakorlása Isten kegyelmével jóra való készséget alakít ki bennünk, amit erénynek nevezünk.

 

Melyek a legfőbb erények?

A legfőbb erények: az isteni erények, a sajátosan krisztusi erények, és a sarkalatos erények.

 

Melyek az isteni erények?

Az isteni erények: a hit, a remény és a szeretet.

 

Mi a hit?

A hit az az isteni erény, amelyben értelmünkkel és akaratunkkal ráhagyatkozunk Istenre, és elfogadjuk a tőle kapott kinyilatkoztatást.

 

Mi a remény?

A remény az az isteni erény, amelyben elfogadjuk Isten kinyilatkoztatott ígéretét, hogy megadja az örök üdvösséget, és mindazt, ami annak elnyeréséhez szükséges.

 

Mi a szeretet?

A szeretet az az isteni erény, amelyben Istent önmagáért és minden mást Istenért szeretünk.

 

Melyek a sajátosan krisztusi erények?

A sajátosan krisztusi erények többek között: alázat, szegénység, engedelmesség, tisztaság, szelídség, türelem, megbocsátás, ellenségszeretet.

 

Melyek a sarkalatos erények?

A sarkalatos erények: okosság, igazságosság, mértékletesség, erősség.

 

Mikor gyümölcsözőek cselekedeteink az üdvösségre?

Akkor gyümölcsözőek cselekedeteink az üdvösségre, ha a megszentelő kegyelem állapotában, jószándékkal tesszük.

 

Mivel szerezhetjük meg Isten kegyelmét leginkább?

Isten kegyelmét leginkább a szentségekkel, szentelményekkel és az imádsággal szerezhetjük meg.

 

 

Forrás: Magyar Katolikus Katekizmus, Budapest, 1990

Medvigy Mihály Sch.P.: Erkölcstani Jegyzetek